2008. október 7., kedd

Lélekszabadítás

Lázár Ervin – Pittmann Zsófi: A kalapba zárt lány.

Aki hagyományos olvasói elvárásokkal közelít Lázár Ervin meséihez, előbb-utóbb akadályokba ütközik. A valóság és a képzelet furcsa összjátékaként működő történetek a klasszikus mesei szabályoknak megfelelően a hős küzdelmét tematizálják, ám ez csupán a felszín, a mély, az EMBER küzdelme az élet igazi értelméért, vagy – ahogy Lázár Ervin egyik meséjének címében olvassuk – az élet titkáért.
A kalapba zárt lány Pittmann Zsófi artisztikus illusztrációi nyomán képeskönyvvé lett: egy oldal kép, egy oldal szöveg, minden oldal más színű, a jobb alsó sarokban kis tulipán, benne az oldalszám, kedves játék a fiatal(?) olvasóknak. Az illusztrációk egyszerűsége Réber László világát idézi, a „hetyke lány” azonban száz arccal (hopp, még egy Lázár mesealak) ezerféle ruhában áll előttünk. Nem tudjuk, hogy tündér vagy boszorkány – csak a beszédes tekintetéből sejthető, hogy előbb boszorkány, csak később válik jó tündérré –, nem tudni, hogy piros körme és „alternatív” öltözéke ellenére miért irtózik mindenféle fejfedőtől. Talán azért, mert igazi szingli – „szabad lány vagyok” állítja magáról, tiltakozik minden kötelem és kötelék ellen, és ebbe a kalap is beletartozik, mintha a kalap megakadályozná szabadságának korlátlan megélésében. Már Szegény Dzsoninak is problémái voltak a szabadsággal, ő sem tűrt meg semmi rab igát, aztán Árnika szerelme mégis ráébresztette, hogy a szabadságnak sokféle formája van. Nos, erre kell a hetyke lánynak is rájönnie kalapba zárva, magába fordulva, lelke mélyére lenyúlva. Lázár Ervin abszurd mesei helyzetet teremt, a kalap sötétsége segíti a lányt a világosság elérésében.
Nyitott lélekkel olvasva A kalapba zárt lány című mesét könnyen felfejthető a történet rejtett szimbolikája: kalap, kert, virágok, sötétség és világosság, víz (az élet vize?). És ha megértettük a szimbólumok rejtett üzenetét, lássunk mi is hozzá (lelki) kertünk rendbetételéhez!

Nincsenek megjegyzések: